[elektro-etc] hutovasarlas

[jhidvegi]

Auth Gábor wrote:

>   Az occsó karos szelepek (nem csapok! :) azért olcsóbbak, mert

Hááát, ezek nem szelepek. A szelep az, amikor egy szeleptányérra ráül egy 
szelep, amit valami csavar vagy ilyesmi nyom oda neki.

A karos vízkezelő :-) szerkezetek belül leginkább a tolózárhoz hasonlóak. 
Kis lapot mozgatnak a lyukak előtt. Működésileg tehát a csaphoz hasonlít 
inkább, mert az csinálja ugyanezt, de nem síkban, mint ezek, hanem henger-, 
kúppalást, vagy gömbfelület mentén.

> általában nem tudják más-más térfogatáram esetén ugyan azt a hőfokot
> tartani.

Ez meg nem a csapoktól függ, hanem egész mástól. Attól, hogy a melegvíz és a 
hidegvíz útjában ugyanaz legyen. Márpedig nem ez van.

Pl villanybojlernél az az általános, hogy van egy beépített nyomáscsökkentő 
a bojler előtt. Emiatt a kinti nyomás megváltozásakor nem fog megváltozni a 
melegvízáram, csak a hideg.

Nálam ez úgy van, hogy nincs a bojler előtt semmi az égvilágon, ennek 
megfelelően nem is változik a hőfok attól, hogy változik kint a nyomás, sőt 
attól sem, hogy másvalaki máshol kinyitja a vícsapot. Persze a vízáram 
megváltozik, csak a hőfok nem nagyon.

> Ez sokaknak mindegy, mert vagy elzárják, vagy megnyitják
> teljesen, vagyis csapként használják.
>   Neked egyébként jó lenne egy termosztátos csaptelep. Beállítod
> egyszer a hőfokot rajta és azt bizonyos határokon belül tartja,
> bármekkora a térfogatáram... :)
>   De ez egy tök jó téma lenne az építész-barkács listán... :D

Hát lehet, de nehéz átmenni oda így, mert valahogy a témafelvezetést is át 
kéne vinni, különben a válasz a levegőben lógna.

Amúgy nálam nincs probléma a melegvíz hőfokon tartásával. Egy kis elektromos 
gondolkodás kellett hozzá. A lényeg, hogy alapvetően ne a betáp oldal 
korlátozza a vízfolyási sebességet, hanem a fogyasztási oldal, ahogy a 
villamos hálózaton is egy rákapcsolt fogyasztó korlátozza az áramot, nem a 
hálózat.

Ha valaki vízcsövezés előtt áll, azt javasolnám, hogy bazi 
keresztmetszeteket használjon mindenfelé, és csak ott legyen szűkítés, ahol 
a fogyasztó van. Vagy ha egy-egy fogyasztó valahonnan külön kap vizet, oda a 
legszükségesebb keresztmetszet legyen csak beépítve. Pl ha zuhanyról van 
szó, akkor mondjuk megy körbe-karikába 3/4-es vagy még vastagabb cső, de a 
leágazáshoz, ha lehetne ilyet csinálni, a zuhany felé menő cső már elég, ha 
csak 8, max 10mm-es belső átmérőjű csövön jut el a víz. Így el lehetne érni, 
hogy egy vízcsap kinyitása nem jelenti a körbemenő nyomás nagyarányú 
csökkenését.

Lehet persze kivételt is tenni, ha van olyan hely, ahol az a cél, hogy 
állatira jöjjön a víz, pl kerticsapoknál. Vagy, ha valaki kádat szeret 
megtölteni gyorsan. A töltés idején más helyeken nem fog rendesen jönni a 
víz úgyse, mert ez leszopja szinte az egész lehetséges vízáramot, ha jól van 
megcsinálva. Különben félórával előbb kéne a kádba eresztést megkezdeni. :-)

Nagyobb családok vízellátására én pl nem egy nagy bojlert raknék be, hanem 
két kisebbet, pl két 120 litereset. Ennek két előnye is van.
Egyrészt mindkettőnek valszleg félcollos be- és kimeneti csövei vannak, 
tehát már eleve korlátozzák a vízáramot. A kettő párhuzamosan kötve már 
jobb.
Másrészt, ha az egyik elromlik, az lezárható, kiiktatható, és ott van a 
másik, nem kell melegvíz nélkül maradni a gyerekek fürdetésekor, meg 
fazekazni...

hjozsi