[elektro-etc] Ezek normalisak?!

[Topybear]

11:50 2006.12.05.ÿ irta:
>Halihó!
>
>2006. december 5. 10.59 dátummal Famulus Számítástechnika ezt írta:
> > azatn mit is szeretne a kapun belul rendor nelkul?!!
> > igazoltatni.... ?!!!!
>
>   Ezt nem teheti.
>
> > es aztan mi a loszarert is fotozgat az utcarol az udvarba befele?!
>
>   Erre viszont joga van bárkinek.


Bárkinek nincs! Hadd idézzem be a teljes cikket:

-------------------------------------------------------------------- 
8< --------------------------------------------------------------------

Magánterület, közterület

Dr. Mann Judit

Legutóbb arról volt szó, hogy kit szabad vagy nem 
szabad fényképezni, most pedig arról, hogy mit és 
honnan. Látni fogjuk majd, hogy ez sem kevésbé ingoványos terület.

A szerzõi jog csak egyetlen ponton ad 
eligazítást. A szabadban, nyilvános helyen, 
állandó jelleggel felállított építészeti, 
képzõmûvészeti, iparmûvészeti alkotás látképe a 
szerzõ hozzájárulása és díjazás nélkül 
elkészíthetõ és felhasználható. Figyeljük meg ezt 
a mondatot (még ha látszólag bikkfanyelvûnek 
tûnik is). A három feltétel nem vagylagosan, 
hanem együttesen van meghatározva, mindháromnak 
egyszerre kell tehát fennállnia ahhoz, hogy a 
szabad felhasználás megvalósulhasson. Városképek, 
amelyekbe építészeti alkotásokat, köztéren álló 
szobrokat, házak homlokzatán lévõ dombormûveket 
komponálnak bele, ezek szerint szabadon 
elkészíthetõk, az egyes alkotásokat a fotómûvész 
a saját alkotásában átlényegítheti, a saját 
kompozíciója elemévé teheti az alkotók engedélye 
nélkül. Ilyen esetben a plágium (más mûvének 
sajátként való nyilvánosságra hozása) sem merül 
fel, hiszen a képzõmûvész, építész és a fotós 
alkotása egyértelmûen elkülönül, jól láthatóan 
más közegben jön létre. A gondok akkor kezdõdnek, 
ha a fenti három feltétel valamelyik eleme 
hiányzik. Ezen a ponton a jogászok véleménye is 
gyakran eltérõ, hát még azoké, akik a tett 
helyszínén állnak egymással szemben a kerítés két 
oldalán. Ha tehát a fényképezendõ alkotás a 
közönség számára nyitva álló teremben (pl. 
templom, elõcsarnok, mózeum) van, ahol azonban 
nem a szabadban áll, a védett mû már nem 
fotózható szabadon. Ha az  alkotás szabad térben 
található ugyan, de nem nyilvános helyen, hanem 
magánterületen (pl. belsõ udvaron, lakóház 
kertjében), szintén a szerzõ engedélye kell a mû 
fényképen való ábrázolásához. Természetesen a nem 
védett, klasszikus mûvek vagy népmûvészeti 
alkotások mindig szabadon fényképezhetõk. Az 
ilyen, szerzõi jogi értelemben már védelem alatt 
nem álló mûvek rendszerint a múzeumban (zárt 
helyen) vannak, de a múzeumok és az ilyen 
gyûjtemények más gazdái nagyon szeretik a 
fényképezést megtiltani. Ennek a tiltásnak
semmilyen szerzõi jogi alapja nincs (bármilyen 
hangosan is hivatkoznak rá), hogy mûszaki alapja 
van-e, arról sem gyõzött meg igazán soha senki. 
Ismert, hogy a vakut és az állványt szerették a 
korábbi években kitiltani, gondolom azért, mert 
úgy vélték, ezek nékül úgyse lesz a képbõl semmi, 
és a fotós turista kénytelen lesz megvenni az 
elõcsarnokban a múzeumi reprodukciót képeslapon 
(a mai, fejlõdõképes digitális fényképezõgépek 
korában a képstabilizátoros objektívek és a nagy 
érzékenységû CCD-k idején azért ez már nem igaz, 
legfeljebb kicsit zajosabb lesz a kép). A 
tiltások a szerzõi jogtól függetlenül is 
gyakoriak. Ha magánterületen álló tárgyat (pl. 
házat, kertet, szobrot) vesz célba a fotós, 
bizony mindig lehet vele szemben a magánlaksértés 
tilalmára hivatkozni, ha valaki akar. A helyzeten 
az se változtat, ha maga a fotós közterületen, 
azaz az utcán van. Ilyen esetben a meggyõzés 
segíthet csak, vagy az sem, mert ha valaki 
tiltani akar, ettõl nemigen lehet eltéríteni. Az 
objektum õrzõvédõje pedig azt a feladatot kapja, 
hogy mindenkit zavarjon el, aki -
fényképezõgéppel vagy anélkül - egy bizonyos 
távolságnál közelebb jön. Ez a mai megfelelõje 
annak a régi, harmonikakihuzatos fényképezõgép 
áthúzott sziluettjét ábrázoló  táblának, amellyel 
- idõsebb kartársak emlékezhetnek rá - régen a 
katonai objektumok kõrnyékén tiltották meg a 
fényképezést. (Vagy éppen felhívták a 
fényképeznivalóra egyesek figyelmét?) Persze az 
udvarias, de határozott felszólításra hasonlóan 
udvariasan lehet válaszolni, és ebbõl kialakulhat 
valamilyen párbeszéd, esetleg megegyezés (és 
fotózás) is. Gorombáskodni, fenyegetõzni, 
hatóságot játszani azonban senkinek sincs joga.

Fotomozaik, 2004. május
-------------------------------------------------------------------- 
8< --------------------------------------------------------------------


Mint a végén olvasható, ez alapesetben magánlaksértés.
Ám a munkaügyi ellenõr munkavégézse egy más 
kategória, ugyanis ha az adott hely a 
foglalkoztató munkahelye, akkor már van joga hozzá:


-------------------------------------------------------------------- 
8< --------------------------------------------------------------------

A felügyelõ jogai a vizsgálat során

A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõk, 
illetve a munkaügyi felügyelõk köztisztviselõk, 
jogaikat és kötelezettségeiket tehát a munkaügyi 
ellenõrzésrõl szóló törvényben foglaltakon túl a 
köztisztviselõi törvény rendelkezései 
szabályozzák. Az ellenõr nem a foglalkoztató 
vendége. Ebbõl következik, hogy a részére 
nyújtandó reprezentációnak a kávé és üdítõ felszolgálásával ki kell merülnie.

A felügyelõ a foglalkoztató valamennyi 
munkahelyén külön engedély, és a mi különösen 
lényeges, elõzetes bejelentési kötelezettség 
nélkül tarthat ellenõrzést. Az ellenõrzés során 
jogosult belépni az ellenõrzése alá tartozó 
valamennyi munkahelyre, ehhez szükség esetén 
igénybe veheti a rendõrség segítségét is. Az 
ellenõrzéssel összefüggésben hang- és 
képfelvételeket, iratmásolatokat készíthet, a 
munkahelyen tartózkodó személyektõl 
felvilágosítást kérhet, illetõleg felhívhatja 
õket személyazonosságuk igazolására, ideértve a 
társadalombiztosítási azonosító jelet is. A 
munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, 
valamint az ellenõrzés során készített hang- és 
képfelvételt kizárólag csak az ellenõrzési 
tevékenységével összefüggésben használhatja fel, 
és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerõs 
befejezését követõ 3 éven belül megsemmisíteni. 
Ha az ellenõrzés alá esõ okmányokról a helyszínen 
nem lehet másolatot készíteni, azokat magához 
veheti, errõl azonban a foglalkoztató számára 
átvételi elismervényt kell adnia, az iratok 
visszaszolgáltatásakor viszont ennek 
megtörténtérõl õ kérhet igazolást. A felügyelõ 
köteles megõrizni az ellenõrzés során tudomására 
jutott üzemi, üzleti, állam-, illetve szolgálati 
titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó 
információkat. Ezen túlmenõen – jogszabály eltérõ 
rendelkezése hiányában – nem közölhet harmadik 
személlyel olyan adatot, amely az ellenõrzéssel 
összefüggésben jutott tudomására.

Dr. Heinold László A MUNKAADÓ LAPJA 2004.
-------------------------------------------------------------------- 
8< --------------------------------------------------------------------

Tehát joga van fotózni, joga van a 
személyazonosság igazolását kérni, ha az adott 
helyszín munkahely. Rendõrt azért szoktak vinni, 
hogy ha valaki csinálja a fesztivált, vagy ha 
elõadja, hogy ott õ csak látogató, nézelõdõ, akkor is lehessen igazoltatni.

Topy