[elektro-etc] víz

[jhidvegi]

Hofferek Attila wrote:
> jhidvegi írta:
>> A kóc nem is annyira a tömítés miatt kell, hanem hogy mechanikailag
>> nagyon egybe legyen a két összetekert rész.
>
> Erre nem a menet való? :-)

Látom, azért nem sokszor szereltél ilyesmit.
A lényeg, hogy vannak dolgok, amiket pozicióba kell fordítani. Ha csak a 
menetre bízod, az nem tart, csak akkor, ha tökig betekered, amikor már 
valamelyik oldal rámegy a menet nélküli részre. Illeve ma már olyan menettel 
gyártanak szerelvényeket, hogy kissé kúpos, szóval magától is megszorulhat, 
de egyet nem tudsz könnyen elérni: ha pl egy golyóscsap vagy más hasonló 
kell legyen valamilyen pozicióban, az ott rögzüljön, ahol akarod. Ha kóccal 
megtömöd a menetet, akkor hamar úgy fog szorulni, hogy csak erőteljesen, 
nagy kulcsokkal vagy csőfogóval tudod egyáltalán tekerni, és ott állítod 
meg, ahol akarod, jól fog tartani, nem fog elfordulni a használattól.

Ezt úgy érdemes csinálni, hogy mondjuk egy jó (új) vasfűrészlappal az ember 
meghúzogatja az apamenetet, tehát a menetek tetejét összekaristolja (a cső 
hosszirányában kell a fűrészlapot keresztben tartva húzogatni körbe 
mindenütt), persze előtte legyen a menet tiszta, száraz.
Utána mehet rá a kóc, amit be lehet kenni ízlés szerint, én pl fugaszillal 
szoktam.
Az anyamenet bekezdése ne legyen sorjás. Ezt is be kell kenni, és ekkor 
lehet összetekerni. Az apamenet érdesítése a kócot ott tartja, és simán 
betekeredik a anyamenetbe. A préshatás a kóc szálai közé nyomja a 
kenőanyagot, és teljesen jó tömítést fog adni.

Gázhoz azért nem szabályos, mert az esetek zömében egy átlag gázos képtelen 
vagy türelmetlen ennek a műveletsornak a végigcsinálására, illetve valszleg 
azért is, mert a kóc nem olyan hőálló, mint a teflon szalag. viszont a 
teflon szallaggal meg se lehet közelíteni azt a mechanikai (elfordulás 
elleni) szilárdságot, amit a kóccal.

hjozsi