[elektro-etc] OT gyorshajtás

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

>> Na persze, a féktávolságban számít. A fékútban nem. Ha a fékútban is
>> számít, akkor nagy gáz van.
>
> ???
> a fektav a fekezes megkezdesetol a megallasig megtett ut - ez csak a
> reakcioidoben mas a fekuttol nem ?

Nemegészen. Vannak olyan fékrendszerek, amik észreveszik a pedál 
lenyomásának a sebességéből, hogy az autós vészfékezni akar, és beelőznek 
picit, azaz hamarabb jön létre a max fékerő, mintha ez a rendszer nem lenne. 
Állítólag kemény métereket számít. (Ennek is biztos van valami 
megjegyezhetetlen 3-4 betüs rövidítése. :-) )

> egyebkent gondolj bele : autofejlesztes - a fek nem valtozik , de
> teszel ra abs-t (eleg gyakori) az a fek ami barmikor blokkolora kepes
> fekezni a kereket , most nem ezt teszi , hanem elkezdi eldisszipalni

Dehogynem változik a fék! A mostani autómban már nem sima féktárcsa van, 
hanem olyan, amiben belül radiálisan tud a levegő áramolni. És a méretek is 
változnak ugye, minél nagyobb a teljesítmény, annál komolyabb fékeket kell 
berakni. Az alapelv lehet, hogy nemigen változik.

>> Ne viccelj már! Szinte minden autónak olyan motorháztetője van, ami
>> előre lejt, és m2 nagyságrendű felülete van.
>
> ??? es ez mit jelent ? az autora vetitve ennek ellenere felhajtoero
> kepzodik a bernoulli elv alapjan .

Dehogy keletkezik felhajtóerő!! Hát gondolj bele, hogy ha az F1-ben leszakad 
az első szárny, ami leszorítóerőt képez, muszáj hamar kiállni.

> a lejtos motorhazteto vagy onmagaban kepes leszoritoerot kepezni (ha
> autot nem szerelsz ra) vagy hangsebesseg felett ahol a bernoulli elv
> mar nem el .

Na meg mit is akarsz ezzel a bernoulli elvvel? Az autó alatt, ha jó közel 
van az úthoz, még külön szívóerő is keletkezik. Normál autóknál ez lehet, 
hogy nem annyira számít. De az autó lejtős eleje annál inkább. Mit lehet 
ezen nem érteni? Vagy mik a tények?

>> Már a zsigulihoz képest is érezhető a leszorítóerőbeli különbség,
>> amikor hirtelen kormánymozdulatot tesz az ember.
>
> mire gondolsz ? kis sebesseg vs nagy sebesseg vagy lejtos es nem
> lejtos auto ?

Nagyobb sebesség, és úgy hirtelen kormánymozdulat.
Egyszer, amikor valakinek a hondájában ültem, jó rég volt, és megkértem, 
nyomjon neki egy picit, mert még sosem mentem 200 közelében, akkor felnyomta 
180-ra. Volt az úton valami (autópálya), és olyan hirtelen 
kormánymozdulattal kerülte ki, hogy tuti voltam benne, hogy elszállunk. De 
nem! Ehhez kellett a nagy leszorítóerő. Ha az nincs, akkor elszálltunk 
volna. Marha nagy volt az oldalirányú gyorsulás.

> ez utobbi nem ervenyes , az elozot pedig erezheted , de a forgo
> tomegek tehetetlensege miatt nem el .

Hogy jönnek ide a forgó tömegek??

> most nincs idom megkeresni a net-en az errol szolo tanulmanyt , de a
> lenyege kb ennyi :
> az auto alatti es feletti levego bernoulli folytonossagi torvenye
> miatt ugyanannyi ido alatt halad el - felul lenyegesen nagyobb utat
> tesz meg , tehat a sebessege megno - igy csokken a nyomasa - tehat a
> kocsi feletti vakuum a sebesseg novekedesevel felhajtoerot termel .
> normal utcai autoknal kb 300 -400 korul egyenlo a felhajtoero a jarmu
> sulyaval .

Ez érdekes. A repülőgép szárnyára mindez nem vonatkozik. :-)
Ha megnézel oldalról egy utót, felfogható úgy, mint egy szárny, ami nem 
fölfele, hanem lefele ható erőt fejt ki. Persze hogy mi van 3-400 körül, azt 
nem tudom, de azt látom, hogy az ennyivel menő F1-es autók nem szállnak el, 
pedig olykor még kanyarodnak is közel 300-zal, elég meghökkentő íveken.

Ha kirax az ablakon egy darab lemezt, az is mindenképpen felfelé akar 
szállni? Mindegy, hogy tartod?

Azt elfogadom, hogy nincs kizárva, hogy az autó hátuljára, ha oda nem raknak 
valami külön szárnyat, esetleg emelőerő hat. De fékezéskor az a lényeg, hogy 
elől mi az ábra.

hjozsi